Sokat foglalkoztat a pszichológia, újabban az egyik terület, ami
különösen felkeltette az érdeklődésem, az az álmok, illetve az álmok
értelmezése; ami igazán nehéz feladat, de nagyon izgalmas és már a
kezdetekkor számos olyan kérdés merül fel, amit sokféleképpen meg lehet
válaszolni. Ilyen kérdés például, hogy mi a különbség az álom-én, és a
valódi én között, az álom és az álmodozás között, hogy lehet-e
történelmi jelentőségük az álmoknak, van-e az álomban akarat, és sok
ehhez hasonló, fontos gondolat… Heller Ágnes könyve rendkívül jól
felépített, áttekinthető mű, amely olyan kérdéseket is feszeget, amikre a
„hagyományos”, első álomelemző pszichológusok (Freud és Jung) nem
fektettek hangsúlyt, ami részben persze természetes, mivel ez a könyv az
álom filozófiájával, és nem a pszichológiájával foglalkozik:
”A transzcendentális szabadságnak való engedelmesség a moralitás.” (171. o.)
„Két világban élünk, mégis ugyanabba a világba vagyunk elhajlítva.”(26. o.)
Érdekesek a kettősségek, paradoxonok és ellentétek, amikre az álmok
épülnek; Heller Ágnes ír az álom fenomenológiájáról és
hermeneutikájáról, és megemlít, elemez olyan álmokat és álomelemzéseket,
mint József értelmezése a fáraó álmairól, vagy Szókratész, Jákob, Nagy
Sándor, Adorno, Walter Benjamin álmai. Az „esettanulmányok” c. részben
mélyrehatóan foglalkozik bibliai álmokkal, és a Shakespeare-drámák
látomásaival.
Beszél arról, hogy mára az álmoknak (amik
„egzisztenciáról, szabadságról, sorsról, etikáról üzennek”) már nincs
történelmi jelentőségük, hanem az individuum számára lényegesek.
Összességében nagyon érdekes könyv volt, és rengeteg új ismeretre szert
tettem általa, mégis úgy érzem, hogy sok megválaszolatlan kérdés maradt
bennem az álmokkal kapcsolatban, ami persze csak annyit jelent, hogy ez
egy olyan terület, amivel érdemes komolyan foglalkozni.
(Kép: Rafael Sanzio: Jacob's Dream)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése