Heller Ágnes - Az álom filozófiája I.

Sokat foglalkoztat a pszichológia, újabban az egyik terület, ami különösen felkeltette az érdeklődésem, az az álmok, illetve az álmok értelmezése; ami igazán nehéz feladat, de nagyon izgalmas és már a kezdetekkor számos olyan kérdés merül fel, amit sokféleképpen meg lehet válaszolni. Ilyen kérdés például, hogy mi a különbség az álom-én, és a valódi én között, az álom és az álmodozás között, hogy lehet-e történelmi jelentőségük az álmoknak, van-e az álomban akarat, és sok ehhez hasonló, fontos gondolat… Heller Ágnes könyve rendkívül jól felépített, áttekinthető mű, amely olyan kérdéseket is feszeget, amikre a „hagyományos”, első álomelemző pszichológusok (Freud és Jung) nem fektettek hangsúlyt, ami részben persze természetes, mivel ez a könyv az álom filozófiájával, és nem a pszichológiájával foglalkozik:
”A transzcendentális szabadságnak való engedelmesség a moralitás.” (171. o.)
„Két világban élünk, mégis ugyanabba a világba vagyunk elhajlítva.”(26. o.)
Érdekesek a kettősségek, paradoxonok és ellentétek, amikre az álmok épülnek; Heller Ágnes ír az álom fenomenológiájáról és hermeneutikájáról, és megemlít, elemez olyan álmokat és álomelemzéseket, mint József értelmezése a fáraó álmairól, vagy Szókratész, Jákob, Nagy Sándor, Adorno, Walter Benjamin álmai. Az „esettanulmányok” c. részben mélyrehatóan foglalkozik bibliai álmokkal, és a Shakespeare-drámák látomásaival.
Beszél arról, hogy mára az álmoknak (amik „egzisztenciáról, szabadságról, sorsról, etikáról üzennek”) már nincs történelmi jelentőségük, hanem az individuum számára lényegesek.
Összességében nagyon érdekes könyv volt, és rengeteg új ismeretre szert tettem általa, mégis úgy érzem, hogy sok megválaszolatlan kérdés maradt bennem az álmokkal kapcsolatban, ami persze csak annyit jelent, hogy ez egy olyan terület, amivel érdemes komolyan foglalkozni.

(Kép: Rafael Sanzio: Jacob's Dream)