„All of us have a place in history. Mine is clouds.”
Richard Brautigan (1935-1984) amerikai íróról, költőről olyan művészek vallják, hogy nagy hatással volt munkásságukra, mint Murakami Haruki, Kurt Vonnegut és Raymond Chandler.
Brautigan a Washington állambeli Tacoma városban született, apja és anyja még születése előtt különváltak: az apja csak az író halála után tudta meg, hogy Richard a fia volt. Gyerekkorában olyan szegénységben éltek az anyjával és a nevelőapjával, hogy kénytelen volt vadászni, halászni, hogy élelemhez jussanak. Rendszeresen gyűjtött sörösüvegeket utak mentén, árkokban már 5-6 évesen, amit a Hogy el ne fújja mind a szél c. regényében is megemlít.
Miután elvégezte a középiskolát, mezőgazdasági idénymunkákból élt, ekkor kezdett írni is. 1955-ben betörte egy rendőrőrs ablakát azért, hogy letartóztassák, és börtönbe kerülhessen (mivel a börtönben van fűtés és meleg élelem). Ezután három hónapra egy elmegyógyintézetbe került, ahol paranoid skizofréniát diagnosztizáltak nála, és elektrosokk-„terápiát” kapott. Abban az elmegyógyintézetben tartózkodott, ahol később a Száll a kakukk fészkére c. filmet forgatták (Oregon State Hospital).
Brautigan vélhetően öngyilkos lett (egy másik feltevés, hogy balesetben halt meg); a nappalijában találtak rá a holttestére egy golyóval a fejében. A Times Literary Supplement állítása szerint – amit ugyan R. B. lánya tagad – Brautigan hagyott egy utolsó üzenetet, melyen ez állt: „Messy, isn’t it?”
Brautigan a Washington állambeli Tacoma városban született, apja és anyja még születése előtt különváltak: az apja csak az író halála után tudta meg, hogy Richard a fia volt. Gyerekkorában olyan szegénységben éltek az anyjával és a nevelőapjával, hogy kénytelen volt vadászni, halászni, hogy élelemhez jussanak. Rendszeresen gyűjtött sörösüvegeket utak mentén, árkokban már 5-6 évesen, amit a Hogy el ne fújja mind a szél c. regényében is megemlít.
Miután elvégezte a középiskolát, mezőgazdasági idénymunkákból élt, ekkor kezdett írni is. 1955-ben betörte egy rendőrőrs ablakát azért, hogy letartóztassák, és börtönbe kerülhessen (mivel a börtönben van fűtés és meleg élelem). Ezután három hónapra egy elmegyógyintézetbe került, ahol paranoid skizofréniát diagnosztizáltak nála, és elektrosokk-„terápiát” kapott. Abban az elmegyógyintézetben tartózkodott, ahol később a Száll a kakukk fészkére c. filmet forgatták (Oregon State Hospital).
Brautigan vélhetően öngyilkos lett (egy másik feltevés, hogy balesetben halt meg); a nappalijában találtak rá a holttestére egy golyóval a fejében. A Times Literary Supplement állítása szerint – amit ugyan R. B. lánya tagad – Brautigan hagyott egy utolsó üzenetet, melyen ez állt: „Messy, isn’t it?”
források: wiki + poetryfoundation.org
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése