Freud és Jung 1906-ban kezdtek levelezni, Jung tudományos körökben kiállt Freud mellett, holott így ír erről a könyvében: „Freud az akkori tudományos világban kifejezetten nem kívánatos személy volt, a vele való kapcsolat tehát ártott mindennemű tudományos hírnévnek.” (195. o.) Hosszú oldalakon keresztül ecseteli a Freud-dal való kapcsolatát, amiben több ellentmondást fedeztem fel; az első eset ez volt: Freud elbeszélte egy álmát Jungnak, aki arra kérte Freudot, hogy meséljen neki a magánéletéről, hogy értelmezhesse az álmot. „Csak nem kockáztathatom a tekintélyemet.” – ez volt Freud válasza. Erről az esetről így ír Jung: ”Freud a személyes tekintélyt az igazság fölébe emelte.” (208. o.) valamint azt mondja, hogy Freud ezzel vesztette el a tekintélyét előtte. Ám a következő oldalon már ezt az esetet beszéli el: ”A magam álomértelmezési gondolataimat mégsem terjeszthettem Freud elé. (…) Ehhez nem éreztem magam elég erősnek. (…) Más felől tudni akartam, hogy mi sül ki a válaszomból, és hogyan reagál, ha az ő doktrínája szellemét követve rászedem. Így hát hazudtam neki. (…) Lehetetlenségnek tartottam, hogy gondolatvilágomba bepillantást engedjek neki.” (209-210. o.) Számomra ebből az esetből az derült ki, hogy egyik sem merte vagy akarta beavatni a másikat a legmélyebb gondolataiba, amit Freud tisztességesen beismert, Jung pedig eltitkolta vagy elhárította ezt, sőt, hazudott Freudnak.
A következő, hasonlóan visszás esetről a 205. és 206. oldalon olvastam. Jung az „iszaphullákról” beszél Freudnak, amelyeket É-Németországban találtak – ezek az ú.n. „iszapban konzervált holttestek” –, valamint a brémai ólompincék hulláiról (Jung rendkívül szemléletesen beszél a holttestekről). Freud reakciója ez volt rá: „Mi baja ezekkel a hullákkal?” Utólag pedig azt mondta, hogy Jung szerinte azért beszél neki ennyit különböző hullákról, mert az ő, Freud halálát akarja. Sőt, egyik ilyen beszélgetésük közben az étkezésnél elvesztette az eszméletét. Tehát Jung étkezés közben iszap- és egyéb hullákról beszélt, és furcsállja, ha valaki, akit nyilván úgy szocializáltak, hogy evés közben nem beszélünk ilyesmiről, ezt nem tolerálja. Arról, hogy Jung valóban Freud halálát akarta-e, nem tudom, vagyis nem szeretném leírni, mi a véleményem, de ajánlom ezt: http://en.wikipedia.org/wiki/Carl_Jung#Leadership_in_professional_organizations_in_Germany.2C_1933_to_1939 (Tehát Jung 1933-tól 1939-ig tagja volt a náci pártnak, stb, annak ellenére, hogy a „szellemi atyja”, Freud, és nagy szerelme, Sabina Spielrein zsidó volt.)
A harmadik, utolsó eset, amit kiemelnék a könyvből, az az, hogy miről nem volt szó benne – annak ellenére, hogy ez Jung önéletrajzi könyve, és még olyan fejezet is van benne, hogy „A tudattalannal való kapcsolat tisztázása.” Ez pedig a Sabina Spielrein-nal (1885-1942) való viszonya. S. Spielrein hisztériás volt, és Jung pszichoanalízissel kezelte; ennek kapcsán kereste meg először Freudot, akinek beszámolt mindenről, kivéve azt az „apróságot”, hogy szerelmi és szexuális viszonyban van Sabinával. (Jung ekkor már nős és két gyereke van.) Ez megint csak azt bizonyítja, hogy Jung volt az, aki kezdetektől fogva nem volt őszinte Freudhoz. Bruno Bettelheim így ír Spielrein és Jung viszonyáról: „Az a kérdés, hogy meddig mentek szerelmükben, elveszíti jelentőségét, amikor azt nézzük, milyen hitványan viselkedett Jung szerelmük kitudódása után.” Érdekesség, hogy a „spielrein” szó németül tiszta/tisztességes játékot jelent; Bettelheim szerint azért is nevezte őt Jung a leveleiben inkább Sabinának (holott S. Spielrein Jungot nem „Carl”-ként emlegeti), mert a vezetékneve a szabad asszociációk révén a saját tisztességtelen viselkedésére emlékezteti. Bővebben az esetről pl. itt lehet olvasni: http://www.interpressmagazin.hu/index.php?page=archivum&cid=50 )
Nem ítélkezni akartam Jung felett, remélem, sikerült is ettől valamilyen mértékben távol tartanom magam az előbbiekben; csupán felmerült bennem ez a néhány kérdés a könyve kapcsán, amit úgy gondoltam, hogy szívesen megosztanék veletek.
(A kép forrása: http://jungcurrents.com/wp-content/uploads/2010/06/freud-jung.jpg )
